Selyempelyhes bóbitámat hordják a szelek,
szétfújja egy szusszantással az ügyes gyerek.

(gyermekláncfű)




Kicsi golyó vékony száron,
piroslik a lombos ágon.
Jaj, de édes, jaj, de jó:
kisgyerekeknek való.

(cseresznye)



Selyempelyhes bóbitámat
hordják a szelek,
Szétfújja egy szusszanással
az ügyes gyerek.

(gyermekláncfű)



Télen virágzik,
Meleg napon elázik.

(jégvirág)



Sünilabda, zöld a színe.
Ősszel pottyan le a fűbe.
Benne barna golyó lapul,
nagyot pattan, hogyha gurul.

(vadgesztenye)



Erdő mélyén, bokor alján
elrejtőzve bólogat:
hogy könnyebben rátaláljunk,
illatával hívogat.

(ibolya)




Két lándzsa közt, mint a pehely,
Fent lebeg egy virágkehely.

(tulipán)



Nyári réten virítok én
a búzatáblában,
szellő ringat, hajladozom
piros szoknyácskámban.

(pipacs)



Szőrmebunda – zöld selyem,
Kint terem a réteken.
Földanyánk öltözteti,
Tehén, kecske, lelegeli.

(fű)



Kertben élek, illatozom,
én vagyok a szépek szépe
Aki letép, jól vigyázzon,
tövis karcol tenyerébe!

(rózsa)



Sünilabda, zöld a színe,
ősszel pottyan le a fűbe.
Benne barna golyó lapul,
nagyot pattan, hogyha gurul.

(gesztenye)



Én vagyok az első
tavaszi virág,
hófehér ruhám
a hó alól kikandikál.

(hóvirág)



Bokrok alján meghúzódok,
Kerek levél mögé bújok.
Lila szirmaim kibontom,
Elárul majd az illatom.

(ibolya)



Sárga berek, sárga alkony,
Sárga virág nyit a parton,
S mintha pletykás tündér volna,
Hírül adja: itt a gólya.

(gólyahír)



Már tavasszal kinyílik,
Kerítésen kihajlik,
Lila virág a bokrain,
Fürtben nyílik az ágain.

(orgona)



Kézimunkán, bútorokon pompázom,
májusban a kiskertekben virágzom.

(tulipán)