Nappal orron csücsül,
éjjel pedig alszik,
Ha sehol se találod,
nézhetsz mindent vaksin!
Vajon mi az?

(szemüveg)




Hegyek között kavarog az útja,
Zakatol a kereke, sípol a kéménye
S mind azt mondja- mondogatja:
Sika- taka, sika- taka.

(vonat)



Fehér is meg tarka –barka,
Nagyon sok a betű rajta,
Tudást benne megtalálja,
Aki sűrűn lapozgatja!

(könyv)



Éjjel-nappal mindig jár, mégis egy helyben áll.
Mi az?

(óra)



Szádba teszed, mégsem eszed, mi az?

(kanál)



Két kezemmel füled fogom,
s ott csücsülök az orrodon.

(szemüveg)




Foga van és mégsem eszik.

(fésű)



Két füle van, mégsem hall. Mi az?

(edény)



Kint is van, bent is van,
mégiscsak a házban van.

(ablak)



Egy lyukon bebújsz,
két lyukon kibújsz,
mikor gondolod, hogy bebújtál,
már ki is bújtál.

(nadrág)



Folyton jár, de nincs lába.
Kitalálod mi ez?

(óra)



A földben születik,
nagy tűzben égetik,
karikára nyújtják,
az ujjadra húzzák.

(gyűrű)



Minél jobban földhöz verik,
annál magasabbra ugrik.

(labda)



Nádcsontom van,
papír húsom,
farkam spárga,
szállok, mint a madár,
melynek szél a szárnya.

(papírsárkány)



Ide leng, oda leng,
egyszer fent van, máskor lent.

(hinta)



Éjjel üres, nappal tele,
akár táncolhatsz is benne.

(cipő)



Fele a markomban, fele az ajtóban.
Kezet fog mindenkivel, aki jön, vagy megy.

(kilincs)



Négy lába van, mégse jár,
konyhában, szobában áll.

(asztal)



Ereiben nem kering vér,
Mikor sárgul, viszi a szél,
De ha papír, postás hozza,
Hogy kis ládádba bedobja.

(levél)